A CANDIDA BETEGSÉGRŐL ÁLTALÁBAN

A candidiasis egy olyan gombás megbetegedés, melyet bármelyik Candida faj (élesztőgomba törzs) okozhat, de közöttük is leggyakrabban a Candida albicans. A betegséget gyakran emlegetik élesztőgomba-fertőzésnek is.

Candida betegség magába foglalja a helyi fertőzéseket, mint például a szájpenész vagy a hüvelygyulladás, de okozhat potencionálisan életveszélyes betegségeket is. A candidiasis olyan betegeknél jelentkezik leggyakrabban, akiknem immunrendszere súlyosan legyengült bizonyos gyógyszeres kezelések, fogamzásgátló szedése, a stressz, a rák, az AIDS hatására, de megjelenhet a műtéten átesett személyeknél is.

A Candida túlszaporodása általában a bőrön és a nyálkahártyában idéz elő gyulladásokat, de sokszor olyan tüneteket is képes produkálni, melyek nem egyértelműen utalnak a candidiasisra.

A candisiasis tünetei tehát függenek az érintett területtől is. Legtöbbször bőrpír, kellemetlen viszketés formájában jelentkezik, de a komplikációk lehetnek végzetesek és súlyosak is, ha nem kezelik időben. A Candida először a bőrünket, a nyálkahártyát támadja meg, megjelenhet a szájüregben, a garatban és a nyelőcsőben, a gyomor-bél traktusban, a húgyhólyagban és a nemi szervek környékén is. A nemi szervek fertőzését súlyos viszketés, fájdalom, irritációs és fehéres hüvelyváladék kíséri, a férfi nemi szerveken vörös, foltos sebek jelenhetnek meg és itt is jellemző az égő, viszkető érzés.
 

Fontos tudni

A Candida élesztőgombák általánosan jelen vannak az emberben egészséges állapotban is, azonban az immunrendszer és annak mikroorganizmusai kontrollja alatt létezik. A probléma akkor jelentkezik, mikor az immunrendszer legyengül, a gomba pedig túlszaporodik. A nők esetében a normál hüvelyi flórát nagyon sok minden felboríthatja, így náluk könnyebben alakulhat ki a candidiasis, mint a férfiaknál. Sok esetben ezek a nők egészségesnek tűnnek és nem produkálnak semmiféle tünetet, ezért nehéz diagnosztizálni náluk a problémát. A hüvelyi flórát már a különböző tisztítószerek és vegyszerek is megzavarhatják, de a hormonális vagy fiziológiai belső zavarok is hozzájárulhatnak a tejsav baktériumok elhalásához. Vannak olyan esetek, ahol terhesség után alakult ki a Candida megbetegedés, de sok esetben a hormonális fogamzásgátlók is megzavarhatják a bélflóra egyensúlyát.

A cukorbetegség és az antibiotikumok használata, valamint a nedves fürdőruha viselése is kockázati tényezőnek számít, illetve a nagymennyiségű cukorfogyasztás is hozzájárulhat a szájüregben a Candida túlszaporodásához.
 

Még többet a Candida betegségről

A Candida túlszaporodását ma már különböző eszközök segítségével könnyen diagnosztizálhatják. Mikroszkópos vizsgálattal vagy váladékból történő kitenyészéssel állapítják meg a betegséget. Az azonosításhoz az érintett területről kaparás útján mintét vesznek, melyet fénymikroszkóp alá helyeznek. A mintára egy csepp kálium-hidroxidos oldat kerül, mely feloldja a bőrsejteket, a Candida gombát azonban érintetlenül hagyja, így láthatóvá téve a sarjadzó élesztőgombákat. A tenyésztési módszer során egy steril tamponnal átdörzsölik a fertőzött bőrfelületet, ezután a tampont táptalajra helyezik és 37 Celsius-fokon tartják néhány napig, hogy az élesztőgombák és a baktériumok kitenyészjenek

A diagnózist kezelés követi, mely lehet helyi vagy nem helyi. Helyileg használható a clotrimazol, a nisztatin, a flikonazol, a katokonazol és más hasonló gombaölő szerek. ezek igen hatékonyak, például egy 150 mg-os flukonazol tabletta 90%-ban eltünteti a hüvelyi Candidát. De ez a szer csak akkor hatékony, ha a megfelelő időközökben adagoljuk, amit a nőgyógyász a szedés előtt ismertet a beteggel. Súlyos Candida fertőzés esetén alkalmazható az amfotericin B, a kaspofungin vagy a corikonazol. Helyileg vaginális kupokkal is leküzdhetjük a fertőzést. A klórhidroxid is hatásos a Candida ellen, de inkább a megelőzésre javasolt.
 

Candida a történelemben

A Candida betegségek már az ókortól kezdve jelen vannak kultúránkban, hiszen már Hippokratész is beszámolt a Candida okozta szájpenészről, a Krisztus előtti 4. században. Azonban nem volt olyan elterjedt, így egészen a XX. századig kellett várni, amíg komolyan el kezdték kutatni a betegséget. A Candida nemzetség fajait Marie Christine Berkhout határozta meg az 192-as években. Az évek során természetesen ezek a besorolások változtak és fejlődtek. Jelenleg azokat a neveket használjuk, melyeket a Nemzetközi Botanikai Kongresszus jóváhagyott. A Candida nemzetségbe így különböző faj tartozik, melyek közül csak néhány vált ki emberi fertőzéseket. A legjelentősebb a Candida albicans, de ide tartozik még a C. tropicalis, C. glabrata, C. krusei, C. parapsilosis, C. dubliniensis, és a C. lusitaniae is.